A Pest megyei Mende szélén szomorúan áll néhány félkész ház, egy leendő lakópark első épületei. Én ugyan nem értem, miért költözik ki valaki egy faluszéli lakótelepre, de az a rendszerváltás után elindult szuburbanizáció (a városlakók kiköltözése az elővárosokba) megállíthatatlan folyamatnak tűnik, amit az utóbbi években mindenféle lakástámogatási konstrukciók is csak erősítenek. Hatalmas üzlet lett a lakóparképítés, arra meg senki nem gondol, milyen károkat okoz ez a gyakorlat, hiszen anélkül nő meg jelentősen a lakosságszám egy településen, hogy ezt elbírnák az utak, iskolák vagy orvosi rendelők.
A mendei lakópark szinte az állatorvosi lova ennek a folyamatnak. És nem csak azért, mert a 31-es út már így sem bír el több autót, hanem a történet főszereplője miatt: Kaszanyi József mendei polgármester – talán emlékeznek, ő pihent Zanzibár festői tengerpartján a világjárvány közepén, vagy ő osztja saját magának az úgynevezett LEADER-pénzeket. Az építésügy általában is a korrupció melegágya Magyarországon, de Kaszanyi ebben a kategóriában is kiemelkedőt alkotott, hiszen teljesen szenvtelenül a saját magánbizniszét intézteti az önkormányzattal.
Helyi barátainktól tudtam meg, hogy a polgármester sok egyéb mellett építési vállalkozóként is működik, és a saját maga által vezetett önkormányzatot használja fel arra, hogy jól menjen a szekér. Utánanéztem a dolognak, és gyorsan kiderült, miről van szó: a Hét domb lakóparkról.
A mendei képviselő-testület 2017 nyarán döntött arról, hogy – Kaszanyi József kérelmére! – módosítja a településszerkezeti tervet és az építési szabályzatot és úgynevezett kisvárosias övezetté nyilvánítja a korábbi szántóföldet (amit akkor már egyébként be lehetett volna építeni, de csak „falusias” azaz családi házas övezetként). Az előterjesztésben az áll, hogy az igénylő a módosítás után 800 lakást szeretne felhúzni a „fejlesztési területre”. A jegyzőkönyv szerint Kaszanyi maga nagyvonalúan nem szavazott, de mindenki más támogatta a polgármester üzletének megvalósulását (a jegyzőkönyv itt elérhető, a 9 napirendi pont). Az önkormányzat megrendelte és kifizette az ilyenkor szükséget tervezői munkákat is, ami alapján kialakították az új építési telkeket.
A telkek ára ebben a pillanatban hatalmasat ugrott. Kaszanyi pedig 2018 elején apportálta is ezeket egy cégbe. A Hét domb lakóparkot építő LESKA Invest Kft. tulajdonosa felerészben Kaszanyi, a másik fele egy maglódi vállalkozóé. A cég 2018-as beszámolójában az „eszközök” sorban 207 millió forint szerepelt, vagyis nagyjából ennyire becsülhették az apportként bevitt telkek értékét. Azóta néhány épület félkész állapotba jutott, a cég honlapja pedig büszkén hirdeti hogy „a Hétdomb lakópark ideális megoldás azok számára, akik szeretik a természet közelségét”.
A Napnál is világosabb mi történt itt: Kaszanyi polgármester visszaélt a pozíciójával, és olyan üzletbe fogott, ami teljesen összeférhetetlen a pozíciójával (a képviselő-testület meg asszisztált ehhez). Lehet, hogy formálisan, a törvény betűje szerint nem bűn, amit csinált (bár én ebben sem lennék teljesen biztos), de biztos, hogy erkölcstelen és elítélendő. Egy tisztességes országban nem azért vállalnak az emberek közhivatalt, hogy azzal a saját zsebüket tömjék – és nem hagynak jóvá olyan beruházásokat, amelynek járulékos költségei súlyosan megterhelik a közösséget, a haszon viszont magánzsebekbe vándorol!
2022 után sok dolgunk lesz ezen a területen is: vissza kell adni az önkormányzatok építéshatósági jogait, de közben arra is figyelni kell, hogy megfelelő ellenőrzéssel zárjuk ki az ilyen visszaélések lehetőségét. Szükség lesz arra is, hogy valamilyen formában megadóztassuk a telkek átminősítéséből keletkező extraprofitot is. A Fidesz egyébként bevezetett már egy hasonlót, de csak a 2019-es önkormányzati választások után, és 98 százalékos büntetőadóként – nyilván, hogy nehogy az ellenzéki polgármesterek kísértésbe essenek. Ezt kell majd egy tisztességes mértékű, állandó közteherré alakítani, hogy ne csak az ingatlanos „vállalkozók” gazdagodjanak az ilyen döntésekből, de a köz is visszakapjon valamit.
