Nem kell részt venni álvitákban – a demokratikus minimum

Az alábbi javaslatokat Szabó Szabolccsal közösen eljuttattuk a Momentum Mozgalom leendő parlamenti frakciójának, de az ellenzék minden vezetőjének szól. Meggyőződésem ugyanis, hogy a sikeres és hatékony ellenzéki munka helye már régóta nem az Országház falain belül van.

Nagyon nehéz bármit írni az április 3-i, tragikus kudarc után, de az élet már csak olyan, hogy a Nap reggel felkel, és nekünk feladataink vannak, amiket el kell végezni. Nekünk, ellenzéki képviselőknek most az a legfontosabb feladatunk, hogy egyértelmű jelzést tudjunk adni a csalódott választóknak arról, hogy képesek vagyunk szakítani az elmúlt 12 évben újra és újra csak kétharmadokhoz vezető ellenzéki politizálási gyakorlatával. Vissza kell adnunk a változás reményét az embereknek a következő napok, hetek újszerű, innovatív megoldásokat hozó politikájával.  

Abban nyilván egyetértés van, hogy nem folytathatjuk az előző ciklusok ellenzéki gyakorlatát. Nem ülhetünk be díszellenzékiként a parlamentbe, hogy eljátsszuk: működik a parlamentáris demokrácia. A választók is azt várják tőlünk, hogy lépjünk ki a statisztaszerepből és új, hiteles alternatívát építsünk!

Ezért javasoljuk, hogy az ellenzék:

1.   Az alakuló ülés előkészítésére, a bizottsági struktúra, a különböző hatáskörök, jogosítványok, tisztségek letárgyalására hivatott egyeztetéseken – a tárgyalási javaslata elutasítása miatt – az egységesen ne vegyen részt.

2. Az egységes ellenzék ne vegyen részt a parlament alakuló, és a választásokat legitimáló ülésén!

3. Ne vegyen részt az ellenzék a miniszterelnök beiktatásán (ezen a napon alternatív ülést kell tartani)!

Csak ezt követően, Orbán beiktatása utáni első ülésnapon javasoljuk letenni az ellenzéki képviselők esküjét (egyszerre lehetőleg). Ez egy bátor, merész lépés lesz, ha a valódi ellenzékiek egységesen belevágnak, de meg kell tenni itt és most, vagyis a ciklus elején. Ha az ellenzéki parlamenti politizálás azokban a cselekvési formákban merül ki, amelyeket 12 éve láthattunk, azzal rendkívüli csalódást okozunk az ellenzéki választói tábornak, és tovább erősítjük, legitimáljuk Orbán Viktor kétharmados uralmát.

Ellenzéki vállalások

– Az ellenzék demonstratívan vonuljon ki a parlamenti álvitákból. Az ülésekre csak egy-egy ügyeletest küldjön be, interpellációkat, szóbeli kérdéseket (kivéve esetleg az Orbánnak címzett azonnali kérdéseket) és a vezérszónoklat kivételével a vitákat kihagyja.  

– Csak a szükséges, és indokolt szavazásokon vegyenek csak részt a képviselők. A kétharmados zárószavazásoknál többnyire érdemes lesz kivonulni (hiszen ezek konszenzus keresés nélkül beterjesztett javaslatok lesznek).

– A bizottsági munkában a kérdezés jogával élni érdemes, ezért abba bekapcsolódnak a képviselők, de vezető tisztségviselőt elnököt, alelnököt nem adnak! (a tagságért járó plusz fizetést pedig egy, az ellenzéki nyilvánosságot támogató alapba fizeti be).

– Az ellenzék ne jelöljön országgyűlési alelnököket és jegyzőket (Ezért nyilván majd módosítani kell az Országgyűlés munkáját szabályozó jogszabályokat, ám ez nem az ellenzék dolga).

– Az ellenzék ne adjon elnököt a nemzetbiztonsági bizottságban sem (ahol a nemzetbiztonsági törvény szerint ez megilleti), mert egyértelművé kell tenni, hogy Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti kontroll évek óta nem működik (ettől csak abban az esetben lehetne eltekinteni, ha a fideszes többség belemegy, hogy ténymegállapító bizottság álljon föl a Pegazus-ügyben az ellenzék vezetésével). 

Mielőtt bárki félreértené és félremagyarázná a javaslatainkat jelezzük: ez nem jelenti a totális bojkottot. Viszont az ellenzék sem 2010 után, sem a 2014-es kudarc után, sem pedig a 2018-as újabb kétharmad után nem tudott értelmezhető rendszerellenzéki magatartásmódot kialakítani. Ebben nagy szerepe volt az eddigi parlamenti részvételnek, magatartásformáknak. Bár mondtak a képviselők kemény, harsány beszédeket, de ettől nem ingott meg a Fidesz támogatottsága, sőt, az a hamis látszat keletkezett, hogy hazánkban működik a parlamentarizmus.

2019 elején hiába hirdették meg többen az ellenállás évét, 2019 tavaszán az ellenzék visszatért a parlamentbe, és a legnagyobb „innováció” az volt, amikor Jakab Péter egy zsák krumplit igyekezett átadni Orbán Viktornak. A parlamenti munkába fektetett összes ellenzéki aktivitás nem volt képes arra, hogy befolyásolja a következő választások kimenetelét, vagy felülírja a kormányzati propaganda hatásait. Be kell látni Orbánt legyőzni ebből a demokrácia hiányos parlamentből nem lehet.

Azt javasoljuk, hogy az ellenzék tegye egyértelművé a nyilvánosságban mielőbb, hogy az Országgyűlés alakuló ülése előtti szokásos egyeztetéseket nem a tisztségek feletti osztozkodásra kívánja felhasználni, hanem a demokratikus intézményi garanciák megfogalmazására.

A részleges kivonulás lehetőséget ad arra, hogy megfogalmazzunk és napirenden tartsunk egy demokratikus minimumot, ami annak a feltétele lehet, hogy az ellenzék visszatérjen a parlamenti munkához. Ezek hangsúlyozottan nem követelések – hiszen nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármit követeljünk –, hanem világos és egyértelmű kijelentések arról, hogyan is kellene működnie a parlamentarizmusnak. 

Tehát akkor tudnánk visszatérni az Országgyűlésbe, ha:

1. egy pártszövetség, vagyis a Fidesz-KDNP egyoldalúan nem változtathatná meg a választási törvényeket, az önkormányzatok hatásköréről és választásáról szóló jogszabályokat;

2. a közmédia élére konszenzussal választanának vezetőket;

3. a közmédia két választás között, illetve hangsúlyosan a választási kampányok alatt ténylegesen függetlenül és pártatlanul működne, törvény korlátozná a kormányzati hirdetéseket;

4. az országgyűlési képviselőknek az állami szervek ellenőrzéshez szükséges jogosítványait helyreállítaná az Országgyűlés,

5) a Fidesz-KDNP többség lehetővé tenné valódi, széles jogkörökkel rendelkező vizsgálóbizottságok felállítását;

6) visszavonnák a feleslegesen fenntartott veszélyhelyzeti jogrendet;

7) megkezdődne egy, a választások tisztaságát garantáló, valamint a választási kampány során elkölthető pénzekről szóló új szabályozások kidolgozása;

8) a kormány és a szakmai érdekképviseletek között valódi párbeszéd indulna, illetve a sztrájkjogról háromoldalú tárgyalások kezdődnének (kormányoldal, ellenzék, reprezentatív szakszervezetek).

Nyilván nem fűzhetünk semmilyen reményt ahhoz, hogy a Fidesz-KDNP nyitott lenne a 8 pontról akár rövid, akár középtávon tárgyalni, de világossá kell tennünk a hazai és a nemzetközi nyilvánosságban is egy vállalható demokrácia követelés csomagot, ami ráerősít a jogállamiság vitára és megkérdőjelezi az Orbán Viktor rendszerében lezajlott választások legitimációját.

Oszd meg, válassz platformot!

4 thoughts on “Nem kell részt venni álvitákban – a demokratikus minimum

  1. Csak annyit írhatok, hogy NEM győzött a fidesz-kdnp, csak nyert. Minden szavazókörben és választókerületben, a szavazók kábé egyharmada NEM a fidesz-kdnp-re szavazott. Ezt kellene tudatosítani a „nyertesekben”.

  2. Mindenképp változtatni kell, mert még az ellenzéki szavazók elégedetlensége is további szavazatvesztéshez vezetne. Abban mindenki egyetért, hogy úgy nem lehet folytatni a parlamenti munkát, ahogy az elmúlt 12 évben, ahol csak statiszta szerepet vállalt az ellenzék. A hogyan továbbihoz jó kiindulás a 8 pont, de a részleteket az előnyök, hátrányok mérlegelésével alaposan köbe kell járni az egységes ellenzéknek.

  3. A „normális” parlamenti részvétel további feltételeként biztosítani kellene a külföldön dolgozók könnyebb részvételét bármilyen szavazásban.

  4. Izgalmas kerdeseket feszeget Hadhazy es kepviselo tarsa. Feszegeti az allenzek parlamenti munkajanak formait. Szerintem kategorikusan ki kellene mondani, hogy a parlamenti lehetosegeket maximalisan ki kell hasznalni erdeklodesre szamito tartalommal megtolteni. Poziciot feladni nem szabad, munka folyamatban visszalepni csak latvanyos akciokent lehet. Peldakent emlitem a bizottsagi elnoki posztok, fokent a nemzetbiztonsagi bizottsagot. El kell, lehet foglalni az elnoki posztot. Eros temakat elovezetni. Bizottsagi munkat kezdemenyezni. Ha tobbseg barmilyen modon megadalyozza vagy hatraltaja ezt, a 2., 3. eset utan latvanyosan, a plenaris ulesen, sajtokonferencian bejelentve a kivalto okot lemondani. Az alelnoki posztot ugy kell mukodteni, hogy az ellenzeki aktivitas tamogatoja legyen a hazbizottsagban. Ott is elni a lemondas eszkozevel, fegyverevel. A reszvetel 8 pontos feltelrendszere jogos, de irrealis. Hasznalni kell, allandoan bapirenden tartani. Ki kellene egesziteni a kozosseget kozvetlenul erinto: oktatas, egeszsegugy, szocialis kerdesek. A 8+ stb kerdeseket minden plenaris ulesen elovezetni. A Jakab stilus akalmazando mertekkel. Az egyuttmukodo partok kozos eljarast mukodtessenek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük