Egy év sem volt arra elég, hogy a járdánházi tömeges szavazatvásárlás összes tanúját meghallgassa a rendőrség.
Ahogyan a tavaly januárban készített videóban is bemutattam (link a poszt végén), az egyik karakán, tisztességes és elszánt jelölt nem hagyta annyiban a tömeges választási visszaélést a faluban. Ehelyett kitartó munkával több tucat (!) tanút keresett meg, akik névvel, arccal mondták el kamera előtt, és/vagy adták írásba, hogy tízezer forintokért adták el a szavazataikat.
Honfitársunk tavaly a bizonyítékok alapján feljelentést tett, de a rendőrség most arról informálta, hogy mostanra ugyan már majdnem a végére értek a tanúk meghallgatásának, de a polgármestert még meg sem kérdezték…Azért elmondták neki, hogy talán még április előtt befejezik a miskolci rendőrök a nyomozást… Hát, nem sietik el…
A konkrét eset is jól mutatja, hogy mire számíthatunk az állami szervezetektől, ha akár a legnyilvánvalóbb csalásokról is van szó. Persze ez nem meglepő, hiszen az adófizetői pénzből fizetett hatalmas pártpropaganda kampányok fölött is számtalanszor szemet hunytak. Pedig az nem „csak” választási csalás, hanem hűtlen kezelés is.
Persze remélhetjük -és remélnünk is kell-, hogy ma már akkora az elégedetlenség, hogy a már „megszokott” méretű svindli nem lesz elegendő. Ugyanakkor fel kell készülnünk arra is, ha mégis elégséges lenne, vagy esetleg az eddiginél is nagyobb mértékűek lennének a visszaélések.
Természetesen -ahogyan a járdánházi példa mutatja- nem a hatóságokban kell bízni. Hanem megfogadni magunknak: többször egyszerűen nem nyugodhatunk bele, ha a csalások miatt megnyernék a választást.
A tavalyi videót érdemes megnézni, szerintem tanulságos.