Hazudnak minden hullámhosszon, amíg hagyjuk…

Tizenkét nappal ezelőtt, a nemzeti manipulációs ívek bemutatásakor az javasoltam, hogy október 23-án az ellenzék hívja híveit egységesen a Kunigunda útjához, emlékezzünk meg ott 1956 hőseiről és követeljük az aljas propaganda azonnali beszüntetését, a hazugsággyár felszámolását. Néhány nappal később Szél Bernadett képviselőtársammal együtt levélben fordultunk a pártelnökökhöz , amelyben megismételtem a javaslatot. Erre választ eddig nem kaptunk egyik párttól sem. Ellenben tegnap a Magyar Hang cikke szerint a legtöbb párt az újságírónak várakozó álláspontról számolt be, de a Párbeszéd nagyon határozottan kijelentette, hogy szerintük senki nem támogatja a javaslatot.

Ha valaki, én tisztában vagyok vele, milyen súlyos veszélyekkel jár a jelenlegi járványhelyzet – nem ennek az írásnak a tárgya, de meg kell jegyezni, hogy a kormány teljesen tétlenül nézi, hogy pusztít a vírus, és ennek még drámai következményei lesznek. Már az ötlet bejelentésekor, a Várban jeleztem, hogy „ha kell, szkafanderben” megyünk a közmédiához. Szilárdan hiszem, hogy meg kell és meg lehet oldani a méltó megemlékezést, a politikai véleményünk kifejezését és -ha elegen leszünk- a valódi nyomásgyakorlást úgy is, hogy ne kockáztassuk egy járványgóc kialakulását. Emlékezzenek, tavasszal az autóinkból dudáltunk a miniszterelnök erkélye alatt, pontosan ugyanebből az okból! Az a több száz ember, aki abban részt vett, megmentette a becsületünket. Nekik köszönhetően elmondhatjuk, hogy nem néztük némán a kormány ámokfutását. Persze ha többen jöttünk volna, eredményt is értünk volna el. – a járványvédelmi szempontok teljes figyelembevételével.

A járványhelyzetre hivatkozni épp ezért helytelen – ha valamit nagyon akarunk, meg tudjuk oldani. Az, hogy a pártok most már az összefogással, a képviselő-jelölti és a leendő parlamenti helyek elosztásának módjával is foglalkoznak, szükséges és jó dolog. De a kis „is” szócska nagyon fontos. Független képviselőként a leghatározottabban figyelmeztetnem kell mindenkit: szép és fontos dolog az összefogás, de valójában csak alapfeltétele a kormányváltásnak, nem pedig csodafegyver. Ahogy alapfeltétel az is, hogy megteremtsük az egyenlő esélyeket: tegyük pártsemlegessé a közmédiát és tiltsuk be a fizetett kormánypropagandát. Ha ez megvan, akkor már egymásnak feszülhetnek az érvek, programok és világképek, de enélkül nincs szabad és tisztességes választás. Aki a mostani feltételek mellett tisztességes választásról beszél, az hazudik. A mohácsi is csak választás-jellegű esemény volt és a borsodi időközi is az lesz.

Az elmúlt napokban rengeteg visszajelzést kaptam arról, hogy a választók megértették a javaslatomat: sokan jelezték, hogy jönnének október 23-án a Kunigunda útjára. Nekik is üzenem, hogy mindent meg fogunk tenni, hogy legyen ünnepi rendezvény! A részleteket hamarosan kidolgozzuk, civilekkel és remélhetően pártokkal is. Fontos, hogy nem veszi el a kedvünket az ellenzéki pártok érdektelensége és természetesen mi is figyeljük a járvány alakulását. Örök optimistaként még remélem, hogy – mivel eddig csak a Párbeszédből nyilatkoztak úgy, hogy biztosan nem jönnek – a pártok közül is lesz olyan, aki végül meggondolja magát. Ha nem, a segítségük nélkül talán most kevesebben leszünk. Lehet, hogy néhány politikus kollégával biztosan. Amikor azt mondtam, hogy százezer ember oldhatja meg a problémát a Kunigunda utcában, nem azt állítottam, hogy ennyi el is fog jönni. Azt állítottam csak, hogy ennyi kell a megoldáshoz. A többi rajtunk múlik. Ha most kevesebben lennénk, ez csak azt jelenti, hogy sok dolgunk lesz még, és nem most tudjuk megoldani a problémát. De meg kell oldani, ha szabad választásokat akarunk. Készüljenek tehát, sok munka vár még ránk!

Oszd meg, válassz platformot!