Szeptember közepén Orbán Viktor kijelentette, hogy „a járvány második hulláma idején elsősorban nem a megbetegedések számára, hanem a halálozásokra kell odafigyelni”. Ha ezt tesszük, akkor világosan látszik, hogy a kormány járványkezelése kudarcot vallott. Ma lakosságarányosan Európa legrosszabb helyzetű országai közé tartozunk. Ma a napi átlagos halálozás negyedére rúg a koronavírus miatti halálozások száma. Ha ez a trend folytatódik, akkor naponta több mint 100-150 ember fogja életét veszteni a koronavírus miatt. Ez nem az a szint többé, amire bárki legyinthet, és a kormány sem intézheti el annyival, hogy a felelősséget „egyéni védekezés” címén egy az egyben a lakosságra hárítja. Mi most egy járványkezelő csomagban kezdeményezzük azokat az intézkedéseket, amelyeket egy felelős kormánynak meg kellene hoznia.

Képviselői csoportunk kezdeményezi:

1.     a veszélyeztetett csoportok kiemelt védelmét. A veszélyeztetett korcsoportba tartozók és a krónikus betegségben szenvedők számára biztosítani kell a távmunka lehetőségét, vagy ennek lehetetlensége esetén a rendkívüli fizetett szabadságot. Az önkormányzatok igény esetén biztosítsák a bevásárlást és a gyógyszerek beszerzését az idősek és krónikus betegek számára.

2.     a frontvonalban dolgozók rendszeres tesztelését. Az óvodák, iskolák, egészségügyi és szociális intézmények dolgozói számára biztosítani kell a rendszeres tesztelést, és a központi koronavírus oldalon naprakészen elérhetővé kell tenni az intézmények fertőzöttségi adatait. A fertőzöttnek bizonyult munkavállalók kapjanak 100%-os táppénzt.

3. járványkezelést az oktatásban. Folytassanak kiterjedt tesztelést és kontaktkutatást. Biztosítsák az intézményvezetők döntési jogát a távoktatás elrendelésére, és nyújtsanak nagyobb segítséget az otthoni tanulásban.  A veszélyeztetett csoportokba tartozó pedagógusok tarthassák meg óráikat online. A gyermekükkel otthon maradó szülők kapjanak bértámogatást. A középiskolákban, szakképző intézményekben és az egyetemeken rendeljék el az online oktatást. 

4. tömegrendezvények korlátozását. Rendeljék el a sportesemények kötelező zártkapus lebonyolítását. 

5.     valós  és átlátható adatszolgáltatást. A közérdekű járványügyi adatok propaganda szájíze szerinti tálalása helyett legyen valós, az aktuális fertőzöttségi adatokat lakosságarányosan mutató adatközlés. Minden településvezető jusson hozzá a helyi adatokhoz és legyenek hozzáférhetőek az egészségügyi, oktatási és szociális intézmények fertőzöttségi adatai is.

6. közérdekű tájékoztató kampányt. A jövőre már 118 milliárd forintból működő közmédia folytasson végre közszolgálati tevékenységet és kezdjen erőteljes lakossági tájékoztató kampányt a járványügyi magatartási szabályokról. Lépjen fel a járványveszély bagatellizálásának jelenségével és a vírustagadással szemben.

7.     a 2017 előtt jól működő járványügyi rendszer visszaállítását. Magyarország korábban híres volt a hatékony népegészségügyi intézményeiről és szakembereiről, az Országos Epidemiológiai Központról és a tisztiorvosi szolgálatáról, míg a kormány bürokráciacsökkentés címén ezt a rendszert is szét nem verte és a szakembereket szélnek nem eresztette. Azonnal meg kell kezdeni a járványügyi intézmények visszaállítását.

8.     az influenzaoltás biztosítását és oltópontok létrehozását. Miközben maga a kormány beszél arról, hogy most minden korábbinál fontosabb lehet az influenza elleni védőoltás, ezeket jó minőségben nem biztosítja kellő számban az emberek számára. Kellő mennyiségű oltóanyag beszerzése és célba juttatása mellett célszerű lenne több nyugati ország mintájára oltópontokat létrehozni, ami a lakosság gyorsabb és hatékonyabb átoltását tenné lehetővé.

9.     érdemi gazdasági válságkezelést. A kormány az első hullám alatt eltapsolta az 1400 milliárdos Gazdaságvédelmi Alap forrásait, és mára nem maradt pénze gazdasági válságkezelésre. Ezért kiemelten fontos lenne, hogy a Mészárosok, Garancsik, Tiborczok és Orbán Viktor egyéb családtagjai is végre járuljanak hozzá a válság kezeléséhez. Korábbi törvényjavaslatunk értelmében szolidaritási hozzájárulást kellene fizetniük a 2012 és 2020 között állami vagy uniós forrásból legalább ötmilliárd forintnyi árbevételre szert tett vállalkozásoknak.

Budapest, 2020. november 4.

Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs