Az M1 Híradó 2023. június 6-i, 19:30-as kiadása itt nézhető vissza.
Témák megoszlása műsoridő szerint:
Az ellenzék lejáratása vagy az EU elleni uszítás: 12 perc 35 mp
Migráció: 7 perc 13 mp
Gazdasági sikerek: 3 perc 50 mp
Beszámoló kormánykritikus véleményekről és eseményekről: 2 perc 9 mp
A Híradó beszámolói:
1. Katasztrófa Ukrajnában: több tízezer ember és egy atomerőmű is veszélyben van (3p 14mp)
2. Nőtt az atomkatasztrófa veszélye a gátrobbantás után (3p 45mp)
3. Katasztrófa Ukrajnában: több tízezer ember és egy atomerőmű is veszélyben van (2p 37mp)
A műsorvezető élőben beszélget a témáról Hortay Olivérrel a Századvégtől.
4. Szijjártó Péter: a magyar érdek az, hogy mielőbb béke legyen (2p 42mp)
A külügyminiszter az MCC Békefórumán beszélt a béke fontosságáról és arról, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. Béketárgyalásokat és tűzszünetet követelt. Elmondta azt is, nem szabad hinni a transzatlanti világ liberális politikai és médiavilágának, mert a globális többség Magyarországhoz hasonlóan mielőbb békét akar Ukrajnában. Az eseményen felszólaló Jeffrey Sachs a Columbia Egyetemről elmondta az M1-nek, hogy a háború azért tört ki, mert a NATO terjeszkedni akart, s nem vette figyelembe Oroszország stratégiai érdekeit. Szerinte a háborút Ukrajna nem képes megnyerni, a konfliktus csak eszkalálódni fog, rengetegen halnak meg. Az amerikai professzor azt is elmondta, ilyen nyíltan egy amerikai médiumban nem beszélhetne a konfliktusról, valamint kevés olyan vezető van, mint Orbán Viktor, aki rengeteget tesz a tűzszünetért, és hogy „ne halljon meg még több ember az orosz-ukrán háborúban.”
A tudósítás egyoldalú, a kormány kommunikációját uraló, oroszbarát narratívát képviseli, amely szerint a háború kirobbanása miatt a terjeszkedő NATO és mögötte a liberális, globalista Egyesült Államok áll, amely veszélyezteti Oroszország stratégiai érdekeit. A beszámolóban nem jelennek meg más érvek, narratívák, valamint nem említik Ukrajna érdekeit és szabadságát.
5. Fizetett hirdetésben követel fegyvereket Ukrajnának Brüsszel (2p 55mp)
Az Európai Parlament legutóbbi döntését plakáton népszerűsíti, amelyen „még több fegyvert követel” Ukrajnának. Az Origo szerint ezzel közelebb sodorják Európát a háborúhoz, s fegyverek beszerzését az európai adófizetők állják. A Híradó elmondja, Brüsszel a konfliktus kirobbanása óta „háborúpárti” álláspontot képvisel és támadja azokat az országokat, amelyek ellenzik azt. Nemcsak a tegnapi, hanem egy évvel ezelőtti Híradókban látott vágóképeket és „háborúpárti” véleményeket mutatnak ismét EU-s és ellenzéki politikusoktól, s közben meggyőződhetünk, Magyarország napi aktualitásai helyett a közmédia a kormányzat egy éve zajló permanens kampányát szolgálja ki. Azt is láthatjuk, a Fidelitas egy budapesti eseményen – a Corvin Áruház homlokzatának átadásán, amiről a műsorban egy szó sem esett – demonstrált, hogy felhívja Karácsony Gergely figyelmét, mennyire veszélyesek a „háborúpárti” kijelentései. Renge Zsolt elmondta, „a dollárbaloldal háborús úszítóit” akarják figyelmeztetni. „Annak a választott politikusnak, aki saját országát háborúba sodorná egy atomhatalommal szemben, egészen biztosan elment a maradék józan esze is” – mondta az ifjú fidelitaszos. Karácsony Gergelyt nem kérdezte meg a helyszínen az M1 stábja. Ahogy a nézőknek a hírműsor elfelejtette azt is elmagyarázni, 2023 júniusában a budapesti főpolgármester véleménye kit és hogyan veszélyeztet az ukrajnai háború kapcsán.
6. Plakátkampányt indít a CÖF-CÖKA, hogy bemutassa a háborúpárti baloldalt (54mp)
Csizmadia László is ráerősít az üzenetre, míg Karácsony Gergely szerint háborúban állunk oroszokkal, Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.
7. Egyetértés volt a NATO keleti szárnyának csúcstalálkozóján, hogy a legfontosabb a béke (2p 50mp)
Novák Katalin a V9-ek találkozóján járt. Egyeztetett a NATO-főtitkárával is.
8. Megerősítették a határzárat: nem lehet átvágni és átmászni rajta (3p 50mp)
A tudósításból a nézők azt is megtudhatták, Magyarország eddig több mint 600 milliárd forintot költött határvédelemre, amely összegnek csak kevesebb, mint 1 százalékát állta az Európai Unió.
9. Rishi Sunak szerint működik a brit kormány új migrációs politikája (3p 23mp)
10. Kedden az országgyűlés elé kerül a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (3p 5mp)
Téma: az ellenzék lejáratása
A tudósítás beszámol arról, hogy az új törvény elfogadása utána 2025-re a tanárok fizetése átlagosan 800 ezer forint lehet az Európai Uniós források segítségével, azonban a baloldali EP-képviselők akadályozzák ezt. Először Molnár Csabát idézik a árnyékkormány egyik sajtótájékoztatájáról, aki elmondta, „hazafias kötelességem, hogy megakadályozzam, hogy az Európai Uniós pénzek Magyarországra érkezvén négy-öt ember zsebében tűnjenek el”. Majd további magyar EP-s képviselők nyilatkozataiból idéznek, akik „azért küzdenek, hogy Magyarország ne kaphassa meg az uniós forrásokat”, és akik így mindent megtesznek azért, hogy a tanárok pedig ne kaphassák meg a történelmi béremelést. Később politikai vitát, majd „erőszakos tüntetéseket is szerveztek, amihez gyerekeket is felhasználtak”. Rétvári Bence szerint a baloldali politikusok a tanárokon állnak bosszút azért, mert nem a baloldal nyerte a választásokat.
11. Kormánypártok: Brüsszel és a baloldal akadályozza a pedagógusok béremelését (34mp)
A Fidesz közleményét ismerteti, megismételve és sulykolva az előző tudósítás állításait a pedagógus béremelést Brüsszelben akadályozó baloldalról.
12. Benyújtották a parlamentnek a jövő évi adótörvényeket (55 mp)
Izer Norbert a nehéz helyzet ellenére fenntartott kedvezményekről és adókönnyítésekről beszél.
13. Három jelentős beruházást is átadtak Magyarországon (3p 50mp)
Mezőcsáton napelemparkot adtak át, Győrben bővítettek egy gyárat, ahol Szijjártó miniszter a „gazdasági sikersztoriról” beszél. Karcagon pedig új gyorsfagyasztó-üzem létesült. A tudósító szerint „idén és jövőre is a beruházások húzzák a gazdaságot” – arra nem utal, hogy az éppen recesszió közelében van (a másnap publikált friss adatok szerint az ipari termelés visszaesett).
14. Brüsszel szeptemberig meghosszabbította az ukrán gabona behozatali korlátozását (3p 24mp)
15. Razziáztak a rendőrök Marc Tarabella irodájában (1p 55mp)
A belga rendőrök két korrupt EP-képviselőnél tartottak házkutatást. Az egyikük, a szocialista Tarabella a múlt héten Magyarország ellen szavazott, mert szerinte hazánk a korrupció miatt nem alkalmas a soros elnökségre. A decemberben kirobbant botrány óta sorozatosan kerülnek elő az újabb korrupciós ügyek Brüsszelben.
16. Jobbik: emeljék meg az oktatásra fordított forrásokat! (32mp)
Brenner Koloman sajtótájékoztatója.
17. Lakás- és társasház-felújítási programot készített a DK (27mp)
Varjú László beszélt.
18. Az LMP a kúriához fordul fellebezésért (28mp)
Szendefy Mária, a párt elnökségi tagja beszélhetett a Híradóban.
19. A Párbeszéd kémiai védekezés helyett biológiai szúnyoggyérítést javasol (22mp)
Szabó Rebekát idézték.
20. Fúrt kutak regisztrációja ellen tiltakozik a Mi Hazánk (20mp)
Toroczkai László is kapott 20 másodpercet a Híradóban, és elmondhatta, hogy már sokan „nem tudnak több terhet elviselni.”
21. Elemzők a dollárbaloldalról: a politikában nincs ingyenpénz (3p 12mp)
Miután a Híradóban négy ellenzéki párt és a Mi Hazánk politikusai saját hangon egyenként majdnem 30 másodpercet beszélhettek szerintük fontos közéleti ügyekről, a Híradó ma sem mulasztja el, hogy több mint három percben feldolgozza a hónapok óta a kormányzati kommunikáció által napirenden tartott témát, a „dollárbaloldal” finanszírozását. Ennek során bemutatják a Nézőpont közvélemény-kutatását a témáról, amelyet a tegnapi adásban is ismertettek. A nézőket az ügyben a Nézőpont két elemzője, Erdélyi Rezső Krisztián és Rotyis Bálint igyekeznek eligazítani.
A tudósítást azt is jól érzékelteti, hogy a közmédia hogyan használja állandóan kritikátlanul – például idézőjelek nélkül – a kormányzati kommunikáció olyan frázisait, negatív érzelmi töltettel rendelkező kifejezéseit, mint az úgynevezett „dollárbaloldal”, amelyek egyetlen célja az ellenzék lejáratása. Például a kormányzati kommunikáció ilyen tudatos eszköze a – jobboldali szavazók számára talán már gúnyosan hangzó – „baloldal” kifejezés használata az „ellenzék” helyett, amit a Híradó szerkesztői is következetesen alkalmaznak.
22. Csehországban körözték, Magyarországon fogták el a körözött szlovák bűnözőt (1p 53mp)
23. Ötvenéves a Fiat 126p, becenevén a kispolszki (1p 45mp)
Az adásból kimaradt hírek:
– A Híradó előszeretettel mutatja be a Nézőpont közvélemény-kutatásait, mint a „nép hangját”. Tegnap elfelejtettek arról beszámolni, hogy a Publicus kutatása szerint még a Fidesz-híveknek sem tetszik, hogy a rendőrök könnygázzal fújták le a tüntető diákokat.
– Miközben megtudtuk, hogy az ellenzék hogyan akadályozza meg az EU-s források megérkezését hazánkba és a tanárok béremelését, nem került szóba, hogy Nagy Márton szerint lassan az országnak „át kell állni az uniós források nélküli létre”.
– A gazdasági sikerek bemutatása közben ma nem értesültek a közmédia nézői arról, hogy zuhan a boltok forgalma a friss kiskereskedelmi adatok szerint.
– Ahogy azt sem láthattuk a hírműsorban, hogy a friss Eurobarometer kutatás szerint a magyarok mintegy fele szerint romlott az életszínvonala.
– Miközben a Híradó hónapok óta a „dollárbaloldal” finanszírozásával foglalkozik, érdekes lett volna megtudni, hogy egymilliárdnál is többet költött fizetésekre tavaly a kormánypropagandát terítő Alapjogokért Központ.
– A Híradó arról sem számolt be, hogy a főváros beperli a kormányt a szolidaritási adó miatt.
– A mai adásban az államtitkár a nehéz helyzet ellenére fenntartott kedvezményekről és adókönnyítésekről beszélt, de arról nem értesültek a nézők, hogy az adótörvények miatt jövőre jelentősen emelkedni fognak a jövedéki adók, amely nyilván az inflációra is hatást gyakorolhat. Mindezt az uniós előírásokkal indokolják.
– Ahogy arról sem esett szó a hírműsorban, hogy az élelmiszerárakat a hulladékgazdálkodási rendszer júliusi átalakítása is növelheti.
#StopPropaganda