A végrehajtóknak Völner, a felszámolóknak Seszták

A sokat telefonáló Schadl Györgynek köszönhetően már tudjuk, hogy a kormányváltás után meg kell szüntetni az egész bírósági végrehajtói kart és új alapokra kell helyezni a végrehajtásokat. Hozzátenném ugyanakkor azt is, hogy teljesen indokolt lenne beavatkozni egy másik, hasonló területen, a felszámolók esetében is. A birtokomba jutott információk alapján ugyanis 2020/2021-ben ezt a piacot is úgy osztották újra, hogy a pályázatok elbírálását nyugodtan nevezhetjük visszaélésszerűnek, és helyénvaló lenne megsemmisíteni az egészet. 

Nem véletlen, hogy a végrehajtók 2015-ös átszervezése után 2020-ban a felszámolók kerültek sorra. Ez a szakma is hasonló, hiszen hatalmas vagyonok fordulnak meg a kezükben. Már önmagában a végrehajtással is sok pénzt lehet keresni, de az igazán fontossá az teszi őket, hogy a segítségükkel újra lehet osztani a vagyonokat: a NER számára kiemelten fontos kérdés, hogy egy csődbe ment cég vagyona kihez kerül, esetleg megtérülnek-e egyes követelések vagy sem – ebben lehetnek a segítségükre a megfelelő felszámolók.

A fentiek miatt érthető, hogy a felszámolói helyek újraosztása felett egy régi, megbízható gazember bábáskodott: Seszták Miklós volt miniszter, parlamenti képviselő és futballkirály bábáskodott, méghozzá teljesen egyedül, a mellé rendelt bizottság kihagyásával. A pontozási rendszer úgy volt kitalálva, hogy a teljesen szubjektív (és egy személyben Seszták által lezavart) személyes meghallgatás eldöntse, ki kerülhet be a megújult felszámolói listába és ki nem. Többségében olyanok kerültek be, akiknek korábban nem sok közük volt ehhez a területhez, míg régi, tapasztat cégek kiestek. 

Az ügy felgöngyölítésében segítségemre volt egy több mint harminc éve közgazdász-jogászként és felszámolóként is dolgozó szakember, aki a rendelkezésemre bocsátotta a 2021 februárjában – egyes kivételezettek számára már 2020. decemberében – kihirdetett új felszámolói pályázat anyagát, illetve annak egy részét: a pályázatokat elbíráló bizottság jegyzőkönyveihez, vagyis az anyag töredékéhez ő is csak egyéves pereskedés útján jutott hozzá. Ennek egyik oka, hogy a pályázókat egy, közvetlenül a pályázat megjelenése előtt kiadott jogszabály megfosztotta ügyféli joguktól (így az iratbetekintés lehetőségétől is).

A pályázatok megismerése azért lenne fontos, mert a  felszámolói névjegyzékbe pontozásos rendszer alapján lehetett bekerülni (a maximálisan elérhető pontszám 150 volt, a pályázat alapján a legalább 137 ponttal kerültek be a nyertesek), úgy lenne tisztességes, ha mindenki látja, ki mennyi pontot kapott. Emlékezetes, hogy a trafikpályázatok pontozási lapjait se nagyon akarták kiadni annak idején. Utólag ki is derült, hogy miért, hiszen teljesen egyértelműen úgy osztották a pontokat, hogy a megfelelő emberek nyerjék el a koncessziókat. 

Az új  (arra érdemes) felszámolók kijelölésének folyamata azzal kezdődött, hogy 2020 áprilisában, a pályázat megjelenése előtt alig néhány héttel módosították a hatályos kormányrendeletet és „hozzáigazították” ahhoz az elváráshoz, hogy a kedvezményezettek kerülhessenek be a körbe, bár még így is számos helyen meg kellett erőszakolni a jogot a megfelelő eredményhez. A pályázat elbírálása során történt nyilvánvaló visszaélésszerű joggyakorlás egy jelentős része azonban már a nyilvános cégadatok alapján is megállapítható a pályázatok alapján kiválasztott új felszámolók körében.

Nézzük, mi is történt!

Ott kezdődött, hogy a pályázat során a korábbi 140-ről 90-re csökkentették a felszámolási jogosultsággal rendelkező társaságok számát. Az új névjegyzékben a 90 felszámoló szervezetből 56 lett olyan, amely korábban soha nem végzett ilyen tevékenységet. Elegendő volt csak megígérniük, hogy ha bekerülnek, akkor majd eleget tesznek a követelményeknek és „megálmodják”, hogy felszámolóként mekkora nyereséget érnek el.

Az Értékelő Bizottság (ÉB) a korábbi szabályozás alapján 8 főből állt, ezt a 2020-as módosítás 5 főre csökkentette. Ennek a bizottságnak az elnöke eredetileg vagy az igazságügyi miniszter vagy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter lehetett volna, a módosítással az utóbbinak adták a feladatot, így az elnökséget Seszták Miklósra szabták (Máger Andrea ugyanis őt jelölte az ÉB-ba.) A bizottság egyik tagja volt Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, akit Varga Mihály delegált (abszolút laikusként, hiszen végzettsége szerint tanár és politológus). Az EB további három tagja legalább jogi végzettségű (Mázi András – IM által delegált, Péter Zoltán – OBH, Ruszó Gyula – BM), ugyanakkor nem tudok róla, hogy ők rendelkeznének felszámolói gyakorlattal. Amikor még 8 tagú volt a bizottság, kötelező volt bevonni az adóhatóság képviselőjét is – ők lettek volna szakmailag a legkompetensebbek egy ilyen pályázatnál – a módosítással azonban őket kitették a bírálati rendszerből. 

A pontozás úgy nézett ki, hogy max. 20 pontot lehetett kapni a pályázat formai, tartalmi követelményeire, 40 pontot a személyes meghallgatásra és 90-et a szakmai követelményekre. Utóbb kiderült, hogy mennyit értek valójában a szakmai szempontok: úgy bukhattak el kiváló szakmai háttérrel rendelkező pályázatok, ha azok rovására jogtalan előnyben részesítettek más, a benyújtás előtt néhány héttel alakult társaságokat, illetőleg amíg a piacon megfelelő referenciákkal, infrastruktúrával és szakmai múlttal rendelkező pályázók javára vagy terhére átláthatatlan módon állapítottak meg pontokat, az újonnan alakult társaságoknak elég volt csak valószínűsíteniük a szükséges működési feltételeket (iroda, számítógépek, személyi állomány, honlap).


Felszámolók értékelési pontszámok

A személyes meghallgatásra – ahol garantált a szubjektív értékítélet – tehát 40 pontot lehetett kapni. Mivel az új névjegyzékbe a 150-ből 137-et vagy többet elérő pályázók kerültek be, ennek az egy bírálati elemnek a visszaélésszerű alkalmazásával helyzetbe lehetett hozni vagy kiejteni akárkit. Az általam megismert konkrét esetben is így történt, az egyik – korábbi névjegyzékben szereplő – pályázó csak 11 pontot kapott erre a részre. Abszurdnak tűnik, hogy régóta a szakmában tevékenykedő felszámolók itt hátrányba kerüljenek olyanokkal szemben, amelyek újonnan alakultak és megfelelő szakmai, infrastrukturális háttérrel sem rendelkeznek, márpedig számos esetben csak ez történhetett. Amennyiben ezekről a meghallgatásokról nem készült részletes jegyzőkönyv vagy hangfelvétel – márpedig ennek egyelőre semmi nyoma – az alapjaiban kérdőjelezi meg az eljárás törvényességét, hiszen kontrollálhatatlan és a jogorvoslatot ellehetetlenítő tényező, hogy ki milyen alapon bukott el vagy kapott rendkívül magas pontszámot. 

A legdurvább azonban az, hogy a személyes meghallgatásokon az ÉB részéről mindig(!) csak Seszták Miklós volt jelen. Ezt úgy tudták „megoldani”, hogy az ÉB 2020. szeptember 1-i alakuló ülésén Seszták megszavaztatta, hogy a meghallgatásokra a COVID-19 járványra tekintettel „kizárólag az Elnök által kerüljön sor”. A szavazás egyhangú volt, így aztán nem kell csodálkozni azon, hogy olyan cégek is bekerülhettek a névjegyzékbe, amelyeknek egy objektív és tisztességes bírálati rendszer alkalmazásával nem sok esélyük lett volna.

Néhány konkrét példa a nyertes cégek felészültségére (ezek mind egy per anyagából származnak):

  • A nyertes cégek többségét a pályázat benyújtási határideje előtt 10-15 nappal jegyezték be;
  • több cég esetében látványosak az összefonódások (tulajdonos, telephely, az alapítás dátuma), esetleg még a bankszámláikat is ugyanazon a napon hozták létre, ugyanannál a banknál, ahol elektronikusan is lehet számlát nyitni;
  • a nyertes pályázók másik része olyan cég, amelynek eredetileg teljesen más volt a tevékenysége, a határidő lejárta előtt néhány nappal vette meg valaki, nevezte át és módosította a főtevékenységét;
  • a nyertes pályázók között legalább két olyan is van, amelyeket régi felszámolók alapítottak, lecserélve a korábbi, mindenféle zűrös ügyekkel terhelt vállalkozásaikat, így tiszta lappal születtek újjá.

Az Értékelő Bizottság – a rendelkezésre álló dokumentumok alapján – a végleges döntés előtt két ülést tartott, 2020. december 2-án és 2020. december 8-án, két, illetve három óra időtartamban. A jegyzőkönyvek kétoldalasak, azokból egy oldal az aláírásoké. Mindkét ÉB ülés témája a következő volt: elnöki beszámoló a pályázók meghallgatásáról, a pályázatok áttekintése. Tehát elvileg 5 óra állt rendelkezésre ahhoz, hogy a 277 pályázatot áttekintsék és Seszták elmondja, hogy miként értékelte a meghallgatásokat. Ez abszurdnak tűnik ennyi idő alatt. Arról nincs szó a jegyzőkönyvben, hogy a meghallgatásokról írásos beszámoló készült volna.

A következő fázis 2020. december 14., ekkor értékelte és pontozta a bizottság a 277 pályázatot, melyből végül is egy 137 pontos határ meghúzása után a 90 céget javasoltak az új névjegyzékbe. Az értékelő jegyzőkönyvben feltüntették az értékelési szempontokat, azonban egyetlen egy esetben sem jelölték meg, hogy az egyes törvényi szempontok milyen súllyal esnek latba pro vagy kontra az értékelés folyamatában. Nincs szó arról a jegyzőkönyvben, hogy az értékelési listát ki állította össze, ki pontozott ténylegesen. A jegyzőkönyvekből az is megállapítható, hogy azokon a bizottság tagjain kívül egyetlen más személy sem volt jelen (még a jegyzőkönyvet is Seszták vezette). Az utóbb a Magyar Közlönyben megjelent új felszámolói névsorból még az sem derült ki, hogy oda ki, hány ponttal, hanyadik helyen rangsorolva került fel.

Az értékelés folyamata tehát teljességgel átláthatatlan, még a pályázók számára is. Nem véletlen, hogy ez így alakult, hiszen a pályázat kiírása előtt módosították a vonatkozó kormányrendeletet, amely szerint: „A pályázó nyilvántartásba vételével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásban más pályázókat az ügyféli jogállás nem illeti meg.” Pont erre van szükség, ha valaki nagyon nem akarja, hogy kiderüljenek a dolgok, hiszen így a vesztes pályázók sem kérhetnek iratbetekintést.

De nem ez volt az egyetlen módosítás a kormányrendeletben, aminek az volt a célja, hogy olyan cégek is sikeresen pályázhassanak, amelyek működési feltételei, szakmai háttere egyébként nem üti meg a más felszámolóktól elvárt mércét:  

  • Hatályát vesztette az a rendelkezés, amely szerint „a pályázónak rendelkeznie kell függetlenített belső ellenőrzési rendszerrel”.
  • Korábban az elmúlt öt évre vonatkozóan be kellett mutatni a képzések-, szakmai elismerések-, társadalmi szerepvállalás- és szakmai minősítések dokumentumait, ezekről most már elég csak nyilatkozni.
  • A névjegyzékbe való felvétel feltétele annak igazolása is, hogy a felszámoló szervezet egy fő közgazdászt foglalkoztat. Korábban két közgazdász volt a követelmény.
  • A bizottság által az értékelésnél alkalmazott szempontrendszert, valamint a pályázathoz csatolandó szakmai terv elemeit és értékelési elveit korábban a pályázati kiírásban kellett közzétenni. Az „és értékelési elveit” szövegrész viszont kikerült a kormányrendeletből.
  • A pályázatok értékelésénél előnyt jelent: ha a pályázó magas színvonalú és szabályszerű szakmai és gazdasági tevékenység végzését tudja igazolni vagy bemutatni, továbbá korábbi, illetve tervezett gazdálkodása, tevékenysége, szakmai terve megfelel a pályázati felhívásban részletezett egyéb szakmai, gazdasági követelményeknek. A kiemelt szövegrész az új, vagyis a gazdasági tevékenységet addig nem végző (a pályázat benyújtási határideje előtt alakult) cég is előnyt szerezhetett azzal, hogy valószínűsítette, szakmailag megfelelően fog működni és jól fog gazdálkodni
  • Ugyanilyen módosítás történt a foglalkoztatottak esetében is, ott a foglalkoztatni vállalt személyek önéletrajzát is elég bemutatni.
  • További enyhítés, hogy korábban ha valaki nem teljesítette a vállalt kötelezettségei, illetve nem felel meg a pályázatban vállalt feltételeknek, akkor automatikusan törölni kellett a névjegyzékből, a módosítás szerint ezt csak akkor lehet megtenni, ha bírság kiszabását követően sem felel meg.
  • Nem kellett működő honlap sem a pályázat benyújtása idején és felmentést adnak a honlap működtetési kötelezettség alól a névjegyzékbe felvételről szóló döntés utáni 3 hónapig.

Oszd meg, válassz platformot!

One thought on “A végrehajtóknak Völner, a felszámolóknak Seszták

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük