A levelezés előzménye ez a Facebook-poszt. Ebben beszámoltam arról, hogy az Integritás Hatóság nem indít eljárást azügyben, hogy milyen alapon kérik ki kormányzati tisztviselők egyes képviselők véleményét a pályázatok elbírálása során.
Az Integritás Hatóság elnökének levele (2024. január 29.)
Tisztelt Dr. Hadházy Ákos Képviselő Úr!
Az Integritás Hatóság nevében köszönöm, hogy felhívta a figyelmet az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaélések bejelentését követő munkafolyamatok megismertetésének szükségességére. A jövőben több háttérinformációval szolgálunk a bejelentők számára a Hatóság döntéseivel kapcsolatosan.
Engedje meg, hogy az Ön bejelentésével kapcsolatban ezt most megtegyük.
A Hatóság minden hozzá érkező bejelentés esetében elsőként azt értéli, hogy van-e hatóköre az adott ügyben.
A 2022. évi XXVII. törvény (Eufetv.) rendelkezései szerint a Hatóság minden olyan esetben fellép, ahol álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében.
Bejelentések és panaszok beérkezése után a Hatóság megvizsgálja azt, hogy európai uniós forrás érintett-e. Teszi ezt többek között úgy, hogy kiértékeli a bejelentő által a Hatóság rendelkezésére bocsátott iratokat és információkat. Amennyiben a Hatóság feltárja annak lehetőségét, hogy uniós forrás tekintetében visszaélés történhetett, akkor dönthet arról, hogy vizsgálatot indít.
Az Ön által tett bejelentés kapcsán a Hatóság ugyanezt az eljárást követte, és a többek között Ön által rendelkezésére bocsátott információk alapján megállapította, hogy a jelzett ügy bírósági eljárás alatt van. Ez azt jelenti, hogy az Integritás Hatóságnak (számos más szervhez hasonlóan) nincsen jogköre betekinteni az érintett iratokba. A rendelkezésünkre álló információk alapján nem találtunk olyan új körülményeket és bizonyítékokat, amely a folyamatban lévő bírósági eljárás mellett önálló vizsgálat indítását indokolhatta volna.
A Hatóság figyelemmel kíséri az ügyet, és ha a későbbiekben megalapozottnak látja, vizsgálati eljárást indít annak érdekében, hogy feltárja azokat a körülményeket, amelyek hátrányosan érintik az európai uniós pénzügyi támogatások végrehajtását.
A Hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel fellép a korrupció és a visszaélések ellen, ugyanakkor egyértelmű, hogy a Hatóság jogköreinek pontosítása és bővítése elengedhetetlen az uniós források érdemi védelméhez. Ezirányú törvénymódosító javaslatainkat beterjesztettük az előkészítésért felelős minisztériumoknak, valamint jeleztük az Európai Bizottság felé is.
A korrupció elleni küzdelem az egész nemzet közös érdeke. Munkájához további sok sikert kívánunk!
Üdvözlettel:
Biró Ferenc Pál
elnök
Válaszlevelem az Integritás Hatóság elnökének (2024. január 29.)
Tisztelt Elnök Úr!
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmét, amellyel nyomon követi posztjaimat. Szeretném viszont felhívni arra a figyelmet, hogy sem a posztomban, sem az eredeti beadványban nem kizárólag a bírósági eljárásban elhangzott lehallgatási jegyzőkönyvre hívtam fel a figyelmet. A posztomnak és a beadványnak is fontosabb része volt az a dokumentum, amelyben maga a Miniszterelnökség ismerte el, hogy a támogatásokról szóló döntések előtt rendszeresen kikérik képviselők véleményét, ugyanakkor azokról semmilyen feljegyzést, dokumentációt nem készítenek. Az általam eddig látott egyetlen projekt bírálati szempontjai között sem szerepel, hogy plusz pont járna azért, hogy egy képviselőnek tetszik-e a pályázat, vagy sem.
Ez a levél, illetve az érintett lehallgatási jegyzőkönyv megítélésem szerint egyértelműen indokolta volna, hogy Önök a Miniszterelnökség döntéshozatali mechanizmusát, a „lobbitevékenységet” vizsgálják. Még akkor is, ha ismereteim szerint az érintett lehallgatások nem EU-s, hanem jórészt nemzeti finanszírozású programokat érintettek. Ez azonban ugyanúgy felveti az EU-s projektekbe való beavatkozás lehetőségét, mint ahogyan a Boldog-per részét is képezik ilyenek. Véleményem szerint attól, hogy a Boldog-per iratai már a bíróságon vannak, iratbetekintésre még lehetőséget kellene kapnia a Hatóságnak. Abban mélyen egyetértünk, hogy jelenleg a törvényi felhatalmazás vajmi kevés lehetőséget ad Önöknek a korrupció elleni érdemi fellépésre. Ezzel együtt – ahogyan fentebb kifejtettem – a miniszterelnökségi gyakorlat vizsgálata mindenképpen indokolt és legalább egy szintig lehetséges lett volna. Ha másra nem, a súlyos problémákra való figyelemfelkeltésére alkalmas lett volna.
Végezetül engedélyét szeretném kérni, hogy levelét nyilvánosságra hozhassam!
Üdvözlettel:
Dr. Hadházy Ákos
Az Integritás Hatóság viszonválasza (2024. január 29.)
Tisztelt Képviselő Úr!
Köszönöm levelét. Az Integritás Hatóság évi rendszerességgel vizsgálja felül kockázatelemzési mechanizmusát, amelybe javaslatait beépítjük.
Levelem és e válasz teljes terjedelmében való nyilvánosságra hozatalához természetesen hozzájárulok.
Üdvözlettel:
Biró Ferenc Pál
elnök